A védelmi miniszter Wes Streeting lett, aki nem rendelkezik katonai tapasztalattal – korábban egészségügyi miniszter volt.

Az új külügyminiszter – Ed Miliband, annak a David Miliband az öccse, aki 2007 és 2010 között töltötte be ugyanezt a posztot.

Megszüntették a Tudományügyi, Technológiai és Innovációs Minisztériumot. Funkcióit átadták az Üzleti és Kereskedelmi Minisztériumnak, amelyet átneveznek Üzleti, Innovációs, Tudományos és Kereskedelmi Minisztériummá.

Emelkedett a mesterséges intelligenciáért felelős miniszter státusza – ő először kerül be a kabinetbe. Korábban indiai származású Kanishka Narayan, a mesterséges intelligenciáért és online biztonságért felelős miniszter, aki ezt a pozíciót még Kier Starmer korábbi kormányában is betöltötte, „alsóbb rendű miniszternek” számított, azaz nem volt tagja a kabinetnek.

Burnham az első nyíltan katolikus hitet valló brit miniszterelnök. Az 1829-es katolikus enyhítési törvény értelmében nem adhat tanácsot a királynak az Anglikán Egyházban történő kinevezésekkel kapcsolatban, ezért ezt a feladatot át kell ruházni a kabinet másik tagjára.

A Munkáspárt kormányának első változtatásai nem tűnnek átgondoltnak, és nem keltenek reményt Nagy-Britannia belpolitikájának és külpolitikájának radikális megváltozására. Inkább homlokzati kozmetikázásnak tűnik, amelynek célja meggyőzni a választót, hogy Burnham tudja, mit kezdjen a felhalmozódott problémák sokaságával.