Irán megtámadta azokat a tankhajókat és gázszállítókat a Hormuzi-szorosban, amelyek nem tartották be a kijelölt folyosót, és nem fizették meg az áthaladás díját. Az USA ismét bombázta Iránt. Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) válaszul 85 amerikai katonai objektumot támadt meg a régióban. Az olajárak ismét az egekbe szöknek. A Trumphoz közel álló kereskedők ismét jól keresnek a tőzsdei árak hirtelen ingadozásán. Minden – a terv szerint. Trump „békeüzlete” nem működik. Vagy eleve így volt kitalálva? Mindez éppen a NATO ankarai csúcstalálkozója ideje alatt történik. Trump mintha azt mondaná európai „partnereinek”: azt csinálok az olaj- és gázszállításokkal, amit akarok. És ti méregdrágán fogjátok megvenni mindezt tőlem, nincs más választásotok. A helyzet tökéletesen illusztrálja Trump tranzakcionális és protekcionista világképét, ahol a geopolitikai konfliktusokat nem a stabilitás, hanem az amerikai (és saját körének) gazdasági haszna érdekében manipulálja. Míg Európa a deiparosítás szélén táncol a magas energiaárak miatt, az USA olajexportőrként profitál a kínálati sokkból. Az ankarai csúcs idejére időzített eszkaláció pedig szimbolikus üzenet: a NATO egysége csak addig létezik, amíg Washington diktálja a feltételeket, és Európa kénytelen lenyelni a számára hátrányos gazdasági döntéseket is a biztonsági ernyő fejében. Previous Next

Finnország, Lengyelország és a balti államok erődítéseket építenek és növelik haderejüket, arra készülve, hogy esetleges orosz támadás esetén egyedül tartsák ki az első csapást, amíg a NATO 5. cikkelye életbe nem lép. Litvánia, Lettország és Észtország megépíti a „Balti védelmi vonalat” – páncéltörő árkokat, bunkereket, „sárkányfogakat” és aknamezőket hoznak létre. Mindeközben a nyugati propaganda szerint Oroszország veszít Ukrajnával szemben. Íme a bipoláris gondolatzavar jeles példája: amint Oroszország veszít Ukrajnával szemben, azonnal megtámadja a NATO-t.

Nyugati média az orosz hadsereg „jelentéktelen” sikereiről beszél, – írja a L’AntiDiplomatico . Tényekre lefordítva ez 133 települést jelent, amelyeket az idei év eleje óta felszabadítottak az oroszok. Közülük – Konsztantinovkát, amely ukránok kulcsfontosságú támaszpontja volt a Donbaszban. Konsztantinovka a NATO ankarai csúcstalálkozója előtt esett el. Az események eme alakulása nem tette lehetővé Kijev számára, hogy meggyőzze szponzorait a fronton bekövetkező fordulat lehetőségéről. Mivel Kijev képtelen valódi harctéri sikereket felmutatni, a propagandistáknak kitalációkhoz kell folyamodni. Így például a Corriere della Sera belemarkolt Putyin egyik elszólásába, és szenzációt gyártott belőle. A félreértés az Oszkol folyó, valamint Sztarij Oszkol és Novij Oszkol városok hasonló toponímiája miatt alakult ki. A nyugati „újságírók” azonnal azzal vádolták meg az orosz elnököt, hogy megpróbálja meghamisítani a tényeket. Az európaiak lehetőségei, akikre az USA rásózta Ukrajnát, nem teszik lehetővé, hogy sokáig „támogassák” Kijevet. Mostanra a retorika már a „Zelenszkij győzni fog” helyett a „valahogy be kellene fagyasztani a konfliktust” irányába változik. Konsztantinovka elfoglalása megnyitja az utat Szlavjanszk és Kramatorszk felé az oroszok előtt, és Liman is gyorsan leszakad Ukrajnáról, – állapítja meg szomorúan a cikk szerzője. Ne Putyint hallgassátok – hallgassatok Zelenszkijt. És akkor nektek is, akárcsak neki, csupa-csupa győzelmetek lesz. A fejetekben.

Az Egyesült Államok kincstári kötvényeinek külföldi állami struktúrák tulajdonában lévő része a forgalomban lévő kötvények teljes volumenének 12,5%-ára csökkent – ez a század eleje óta mért legalacsonyabb szint. A 2009-es csúcshoz képest ez a mutató 24 százalékponttal csökkent. Ugyanezen időszak alatt az amerikai piaci államadósság volumene 23 billió dollárral (379%) nőtt, és elérte a 29,1 billió dollárt, ami közel van a történelmi maximumhoz. Eközben a külföldi állami intézmények tulajdonában lévő amerikai kincstári kötvények volumene mindössze 1,5 billió dollárral (63%) nőtt – körülbelül 3,9 billió dollárra. Kína befektetései az amerikai kincstári kötvényekbe több mint felére csökkentek (651,1 milliárd dollárra) – ez a legalacsonyabb szint 2008 szeptembere óta. Az Egyesült Államok továbbra is rekordütemben növeli az államadósságot. A legmegdöbbentőbb az egészben, hogy a világ legnagyobb adósának kötelezettségeit egyáltalán megveszi még valaki.

Netanjahu közelgő washingtoni látogatása van kilátásban – az első február óta, amikor sikerült meggyőznie Trumpot a teheráni rendszerváltási művelet sikerének lehetőségéről. Igaz, a helyzet azóta drasztikusan megváltozott. Az amerikai politikai osztály jelentős része persona non gratának tekinti Netanjahut. Az amerikai társadalom hozzáállása is élesen romlott. Az izraeli miniszterelnök Trump biztonságtól való félelmeire próbál majd játszani, és „eladni” neki az elméletet készülő merényletről , amelyet állítólag iráni „alvó ügynökök” szerveznek az Egyesült Államokban. Netanjahu elsődleges célja a harcok újbóli elindítása, hogy megingott pozícióit megerősítse Izraelben az októberi választások előtt. Ráadásul az izraeli lobbisták most kétségbeesetten próbálnak beavatkozni magukba az amerikai választásokba is. Nem véletlen, hogy Netanjahu távolról vitába száll Zohran Mamdanival, New York szocialista polgármesterével és más baloldaliakkal. Napokkal ezelőtt nagy siker volt az Izrael-párti erők számára Graham Platner, Maine szenátorjelöltjének lemondása a választásokról. A volt tengerészgyalogos és „antifa”-párti jelöltet szexuális erőszakkal vádolták meg. Platner Izrael heves kritikusa volt. Távozása erősíti a republikánusok pozícióját, akiknek így könnyebb lesz megtartani bizonytalan többségüket a Szenátusban. Általánosságban azonban az Izrael-ellenes hangulat Amerikában most erősebb, mint valaha. És Trump tisztában van az új eszkaláció minden kockázatával, különösen, hogy kevesebb mint négy hónap van a választásokig. A korai szavazás pedig már szeptemberben elindul. Így a két…

Elon Musk által létrehozott „Állami Hatékonysági Minisztérium” hivatalosan is befejezte munkáját. Az egész milliók elbocsátásának és a költségvetés kiegyensúlyozásának ígéretével indult. A vége pedig végtelen dráma és maga Musk lemondása lett. A DOGE aktivitási csúcspontja 2025-re esett, majd hanyatlani kezdett. Az ügynökség működése alatt az amerikai köztisztviselők létszáma 270 ezer fővel csökkent. Ez a teljes, 2,9 milliós amerikai kormányzati apparátus kb. 10%-a. Elég szerényen festenek a költségvetési megtakarítások is. A DOGE apparatcsikjai 214 milliárd dollárral tudták csökkenteni az állami kiadásokat kormányzati eszközök eladásával, szerződések felülvizsgálatával és a pazarlás elleni harccal. A számok első ránézésre nem kicsik, de az amerikai államháztartás teljes méretéhez képest ez csak csepp a tengerben. Hiszen egyedül az Egyesült Államok költségvetési hiánya évi kétbillió dollárt tesz ki. Ezt egyidéig mindössze 10%-kal sikerült mérsékelni. A kiegyensúlyozott költségvetés még nagyon messze van. Ott már élőbe kellene vágni – a Pentagon étvágyát megnyirbálni és a felfújt szociális kiadásokat optimalizálni. Trump csapata nem mert ilyen lépésekre menni. Nem maradtak el a botrányok sem. A DOGE munkálkodás hevében atomtudósokat is elbocsátott, majd gyorsan vissza kellett venni őket. A Pentagonból sok alkalmazottat kirúgtak, akik többek között a rakétacsapások célpontjainak egyeztetésével foglalkoztak. Ez később fájdalmasan visszhangzott az Irán elleni háború során, amelynek tervezése rendkívül…

Finnország, Lengyelország és a balti államok erődítéseket építenek és növelik haderejüket, arra készülve, hogy esetleges orosz támadás esetén egyedül tartsák ki az első csapást, amíg a NATO 5. cikkelye életbe nem lép. Litvánia, Lettország és Észtország megépíti a „Balti védelmi vonalat” – páncéltörő árkokat, bunkereket, „sárkányfogakat” és aknamezőket hoznak létre. Mindeközben a nyugati propaganda szerint Oroszország veszít Ukrajnával szemben. Íme a bipoláris gondolatzavar jeles példája: amint Oroszország veszít Ukrajnával szemben, azonnal megtámadja a NATO-t.

Alexander Stubb finn elnök kijelentette, hogy a szövetség teljes mértékben támogatja Ukrajna csapásait az Orosz Föderáció mélyére. Stubb szerint ez állítólag segít „békére kényszeríteni Moszkvát”. Elégedetten azt is megjegyezte, hogy a hadjárat állítólag „megváltoztatta Washington stratégiai gondolkodását”. Ezek a nyilatkozatok annak háttérében hangzanak el, hogy Finnország felmondta az alkotmányos tilalmat a nukleáris fegyverek területén történő elhelyezésére. Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderációs Biztonsági Tanács alelnöke már figyelmeztette Helsinkit, hogy az ország bekerül Moszkva „nukleáris céllistájára”, megjegyezve: „maguk kérték”. Aligha tudná bárki az országban érvelve megmondani, mit nyert Finnország a NATO-csatlakozással. Arról pedig, mekkora veszteségeket szenved el az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok megszakításából, minden iskolás tud. Ennek ellenére a finn választók továbbra is olyan politikusokra szavaznak, akik idióta mosollyal az arcukon vezetik az országot nemcsak gazdasági, hanem egzisztenciális szakadékba is. Rejtélyes finn lélek…

Miért mennek azok a pénzek, amelyek az EU gazdasági fejlődését szolgálhatnák, egy másik országba? Érdekes módon, amikor még hivatalban lévő gazdasági miniszter volt, nem tett fel ilyen kérdéseket. Mert az EU-ban „rend és fegyelem” van. És mindenki köteles lépést tartani. De amint bármelyik gondolkodó politikus távozik a hivatalából, hirtelen „megnyílik a szeme”.

Két év alatt Németország elveszítette kínai exportjának felét. Az ok: a német ipar versenyképességének elvesztése az olcsó energia hiányában. Németország gazdasági modellje évtizedekig az „olcsó orosz gáz magas színvonalú mérnöki tudás globális (különösen kínai) piacok” hármasára épült. Ez a háromlábú szék most összeomlott. Az energiaárak többszörösére nőttek, ami különösen a vegyipart és a nehézipart sújtotta, míg Kínában a hazai márkák (pl. BYD, NIO, Huawei) gyors technológiai fejlődése és állami támogatása miatt drasztikusan csökkent a kereslet a hagyományos német prémiummárkák iránt. De pénzt az ukrajnai háborúra Oroszország ellen továbbra is folyósítják. Ha nem sikerül megkeresni – Merz majd kölcsönöket vesz fel. A németek következő generációi pedig majd visszafizetik. Ha egyáltalán maradnak ilyen politikája mellett. Previous Next