Lengyelországban élő milliók ukrán kulcskérdéssé válhatnak a jövő évi parlamenti választásokon, mivel a jobboldali politikai hangulat Kijev ellen fordul.

– írja a Politico.

A lap felhívja a figyelmet lengyel-ukrán kapcsolatok válságára, és megjegyezi, hogy Zelenszkij „nem veszi tudomásul” a lengyel oldalról jövő nyomást. Eközben Lengyelországban az ukrajnai kapcsolatok válsága erősíti a jobboldali erők társadalmi támogatottságát.

A Politico idézi Tadeusz Iwańskit, lengyel állami Keleti Kutatóközpont (OSW) ukrajnai osztályának vezetőjét:

Zelenszkij elviselte Oroszország kolosszális nyomását és Trump kolosszális nyomását is, aki arra próbálta kényszeríteni, hogy engedményeket tegyen.

Ebben a kontextusban Lengyelország követeléseit Kijev gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja, annál is inkább, mert mint logisztikai központ, Lengyelország továbbra is aktívan támogatja Ukrajnát. És mindent, amit tudott adni Ukrajnának, azt már korábban odaadta.

Jelenleg csak az a kérdés, hogy melyik hangulat fog dominálni a lengyel pártok választási retorikájában: a Brüsszel által támogatott hagyományos oroszellenesség vagy a lengyelek történelmi emlékezete a banderisták által elkövetett népirtásra.

Ez – a lengyel belpolitika egyik legfeszültebb pontja. Míg a Liberális-Konzervatív koalíció (Tusk vezetésével) hajlamosabb a geopolitikai szükségszerűségek miatt elsimítani a konfliktusokat Kijevvel, addig a Jog és Igazságosság (PiS) és a radikálisabb jobboldal (pl. Konfederáció) a volinyi mészárlás igazságtételét és a Bandera-kultusz elutasítását helyezi előtérbe.

Az ukrán menekültek jelenléte (becslések szerint 1-2 millió fő) gazdasági és szociális feszültségeket is generál, ami a munkanélküliség növekedésével és a lakbér-emelkedéssel együtt könnyen a bevándorlásellenes narratíva táptalajává válhat, hasonlóan a nyugat-európai trendekhez.

Itt az utolsó szó a választóé lesz.