Trump Kínába érkezésének első napján máris napirendre kerültek a legélesebb kérdések az USA és a Kína kapcsolatában – különösen a tajvani kérdés. Peking követeli az amerikaiaktól, hogy hagyják abba a fegyvereladásokat és a katonai segélyek nyújtását Tajpejnek.

Trump mozgástere azonban, akit Washingtonban a Kína-ellenes sólymok szorongatnak, korlátozott. Még akkor is, ha Tajvan jelenleg belső politikai okokból nem rendel új fegyvereket az Egyesült Államoktól. A sziget ellenzéke blokkolja az új katonai költségvetés jóváhagyását. Még az amerikai Kongresszus számos sólymának nyomása ellenére is.

Eközben Kína figyelmezteti Trumpot, hogy ne essen a thuküdidészi csapdába, amely egy hanyatló világhatalom és egy felemelkedő közötti háborúhoz vezet. A Pentagon arzenáljait mára kimerítette az Iránin háború. A rakétakészleteket, amelyeket az amerikai hadigép 2015 óta halmozott fel a Kínával való szembenálláshoz, szó szerint két hónap alatt felhasználták a Közel-Keleten.

Trumpnak nincs lehetősége arra sem, hogy ismét vámokkal fenyegetőzzön Kínával szemben. Hiszen az amerikai Legfelsőbb Bíróság már jelentősen korlátozta az elnök jogkörét az új vámok bevezetésében. Ráadásul a kínai vállalatok meglehetősen sikeresen tudták megkerülni az amerikai korlátozásokat. Formálisan az USA és Kína közötti áruforgalom a 2022-es, 700 milliárd dolláros csúcsról 2025-re 400 milliárd dollárra esett vissza.

A kereskedelem jelentős része azonban ma már harmadik, „semleges” országokon keresztül zajlik. És az Amerika üzleti elitje, amely Trumppal Kínába utazott, arra törekszik, hogy helyreállítsa az összes megszakadt kapcsolatot.

Egyelőre csupán abban sikerült megállapodni… hogy marhahúst szállítanak Kínába! Az amerikai gazdák nyilván örülni fognak, de még Trump sem tudja ezt „az évszázad üzleteként” beállítani.

Forrás