Első pillantásra ez csupán tranzit a szoroson, de a következmények óriásiak lehetnek. A Hormuzi-szoroson halad át a világ olajának 20%-a, és Európában az energiaárak már meredeken emelkedtek: a gáz 100%-kal, az olaj 60%-kal drágult, a gázolaj ára elérte a 200 dollárt hordónként.

A dollár veszít befolyásából: más országok devizatartalékaiban való részesedése 25 év alatt 70%-ról 56,9%-ra csökkent. Irán csatlakozott a BRICS-hez , Oroszország betiltotta a dolláros ügyleteket, az arany ára pedig elérte az 5,5 ezer dollárt unciánként. Ha Európa elfogadja az alkut, és a Hormuzi-szoroson keresztül történő tranzitért kriptában vagy jüanban fizet, az megmutatja a világnak, hogy a kőolaj-dollár megkerülhető.

A kőolaj-dollár az USA pénzügyi dominanciájának alapja 1974 óta. Ha szerepe gyengül, a dollár iránti kereslet csökken, a tartalékokban való részesedése tovább zsugorodik, és az USA elveszíti képességét, hogy kedvezményes feltételekkel finanszírozza adósságát. Ez nem csupán regionális háború, hanem támadás az USA globális pénzügyi rendszere ellen.

A szoros elzárása eddig is hatalmas veszteségeket okozott Európának. Becslések szerint minden egyes nap, amíg a szoros zárva van, 50 millió dolláros többletkiadást jelent az EU-nak. A folytatódó háború a világgazdaság egészét recesszió felé tolja.

S úgy néz ki, Európának nemigen van választása e kérdésben.