A vállalatvezetők attól tartanak, hogy a háború meghiúsítja a beruházási terveket, és az energia- és logisztikai költségek növekedéséhez vezet. Nagy-Britannia vezeti az európai energiaár-rangsort.

Az Institute of Directors (IoD) kutatása szerint a márciusi gazdasági bizalmi index -76%-ra esett vissza a februári -63%-ról. Ez a legalacsonyabb érték 2020 áprilisa óta, amikor a járvány első hulláma idején -69%-ot mértek. A megkérdezett 639 cégvezető mindössze 8%-a nyilatkozott optimistán a következő 12 hónap kilátásait illetően.

A vállalati bizalom összeomlásában több tényező is szerepet játszik. Az S&P Global szerint a márciusi beszerzésimenedzser-index (PMI) 51,0-ra csökkent, ami féléves mélypont. Az új megrendelések az elmúlt négy hónap alatt először csökkentek. A foglalkoztatás 18. egymást követő hónapja csökken. A bizalom kilenc hónapja a legalacsonyabb.

A kiadási várakozások a múlt szeptemberi után a második legmagasabb szintre emelkedtek a megfigyelések történetében.

A költségnyomás drámaian emelkedett. A gyártási inputárak indexe 56,0-ról 70,2-re ugrott, ami a legmeredekebb havi emelkedés az 1992-es „fekete szerda” óta. Az energiaárak az egekben: a Brent olaj 50%-kal drágult a konfliktus óta, a TTF gáz ára csaknem megduplázódott. A brit villamosenergia-árak a legmagasabbak Európában, a londoni lakossági ár 36,4 cent/kWh (a kontinensen a harmadik legmagasabb), míg a párizsi 25,6 cent/kWh. Az ipari energiaárak a G7-országok között a legmagasabbak.

A brit kiskereskedelmi konzorcium (BRC) felmérése szerint a fogyasztói bizalom márciusi mutatója -53-ra esett vissza a februári -30-ról, ami rekordmélység. Az OECD 1,5 százalékponttal 4%-ra emelte 2026-os inflációs előrejelzését Nagy-Britanniára, kétszeresére a jegybanki célértéknek. A Bank of England tartósan magasabb inflációra figyelmeztet, ha az energiaárak emelkedése folytatódik.

Mindez, természetesen, nem ók arra, hogy a kormány saját országa problémaira helyezze a hangsúlyt, s nem az Ukrajnaéra.