A mesterséges intelligencia örökre megváltoztatta a modern háború arcát, – írja a Süddeutsche Zeitung . A Pentagon hivatalosan is bevezeti a Palantir cég fejlett MI-rendszerét, gyakorlatilag a Szilícium-völgy technológiai óriásainak kezébe adva védelmi stratégiáját.

Az amerikai katonai vezetés ujjong: az új „csodafegyver” azonnal feldolgozza azokat az adattömegeket, amelyekkel korábban elemzőközpontok egész serege hetekig birkózott. A fejlődés azonban kétélű, a szakértők már vészharangot kongatnak.

Az MI-algoritmusok „fekete dobozként” működnek, ami a valós harcban szörnyű tragédiákkal fenyegethet. Ha nem ellenőrzik a gép minden egyes döntését, a polgári célpontok elleni csapások elkerülhetetlen statisztikává válnak. A Pentagon 2026. február 27-én hivatalosan is elutasította az Anthropic cég azon etikai követelményeit, hogy az MI-t ne használják teljesen autonóm fegyverekhez és amerikai polgárok tömeges megfigyeléséhez.

A Maven Intelligens Rendszernek nevezett Palantir-platform a Közel-Keleten integrálja az iráni csatatérről érkező műholdfelvételeket, drónvideókat és rádiólehallgatásokat. Az első 24 órában a rendszer segítségével 1000 célpontot támadtak, ami olyan iramot diktál, hogy a humán elemzők gyakorlatilag nem ellenőrizhetik az algoritmus által generált koordinátákat.

A gyakorlatban az MI által generált célpontokat a drónpilóták vagy tüzérségi egységek elé tárják, az emberi szerep sok esetben csupán a gombnyomásra korlátozódik. A szakértők szerint fennáll a veszélye az „automatizációs elfogultságnak” (automation bias), amikor a kezelők túlzottan megbíznak a gép döntésében. Az MI-rendszerek egyik legsúlyosabb hibája a „térbeli hallucináció” – a nagy nyelvi modellek gyakran teljesen valótlan, de magabiztosan előadott földrajzi koordinátákat produkálnak.

Az autonóm fegyverrendszerek súlyos veszélyt jelentenek a civilekre, mivel nem képesek megkülönböztetni a harcosokat a civil lakosságtól. A The Independent által közölt Pentagon-jelentés szerint az USA a Minábi iskolai bombázásáért felelős, ahol mintegy 175 ember, többségében gyerekek vesztették életüket. A The New York Times szerint a Pentagon által használt Claude MI-rendszer segíthetett a célpontok kijelölésében. De a felelősség kérdése homályos marad: a hibákat könnyen „MI-hibaként” lehet elkönyvelni, miközben a döntések meghozatalában emberek is részt vettek.

A Fehér Ház számára nem ritkaság figyelmen kívül hagyni a civil áldozatokat globális ambíciói hajszájában.