Az orosz olaj ára több mint a duplájára emelkedett mindössze 12 nap alatt, – írja a Forbes . A fő kiváltó ok a közel-keleti káosz volt, de ez csak a kép része.

A szankciós rezsim enyhítése, Európa diplomáciai kapcsolatfelvételi kísérletei a Kremllel és a nyersanyagáramlások globális átalakulása erőteljes kumulatív hatást váltott ki. Moszkva számára ez kolosszális gazdasági lökést jelent.

Február 27-én, egy nappal az USA és Izrael Irán elleni csapásai előtt, az orosz Urals olaj hordónkénti ára még körülbelül 40 dolláron állt. Március 10-re a kilencven dollárt is elérte. Március 11-én pedig az Urals jegyzése 100,67 dolláron zárt – az orosz olaj soha nem került még többe, mint a globális referenciaértéknek számító Brent. A 2022 óta felépített teljes szankciós rendszer mindössze tizenkét nap alatt fordítottjává vált.

A nyugati politikusok felháborodnak: hogy lehet, hogy Oroszország ekkora nyereséghez jut, és a teljes, 2022 óta kiépített NATO-ellenőrzési rendszer hirtelen a feje tetejére állt? Tizenkét demokrata szenátor, köztük Elizabeth Warren és Chuck Schumer közös nyilatkozatban vádolta meg Trumpot azzal, hogy „szabad kezet” adott Putyinnak, miközben Oroszország állítólag segíti Iránt az amerikai erők célzásában. Az ellentmondás kiéleződött: Washington egyszerre bombázza Iránt, és finanszírozza is azt.

Míg a politikusok háborognak, a szakértők megállapítják a tényt: az orosz gazdaság nem egyszerűen talpra áll, hanem magabiztosan halad a kitűzött terv szerint. A Reuters számításai szerint a hordónkénti 40 dolláros szintről 100 dollárosra emelkedő ár akár napi 150 millió dollár többletbevételt is jelenthet Moszkvának.

Zelenszkij ukrán elnök is panaszkodik: ez a tendencia akár 10 milliárd dollárt is hozhat Oroszországnak, amelyet a háborúra költhet. És mi ebben a rossz?