Még a venezuelai ellenzék is fellépett ellene, koloniális erőforrás-elsajátítási kísérletnek nevezve a történteket. Azt ígérték, nem ismerik el a megállapodást.

Az USA-ban szkepticizmus uralkodik a venezuelai olaj komolyabb kitermelésének kilátásait illetően. Még az év elején az amerikai olajipari vállalatok kiszámolták, hogy legalább három-öt évig kellene pénzt fektetniük Venezuelába, hogy bármilyen megtérülést kapjanak. Több tíz- és százmilliárd dolláros befektetések nélkül az ország olajkitermelése csökkenni fog.

Ráadásul az újabb eszkaláció és a szankciók visszatérésének kockázata magas. A caracasi művelet után fél évvel egyetlen nagy amerikai vállalat sem fektetett be Venezuelába. Trump jelenlegi megállapodására valószínűleg a 2025 tavaszán Kijevvel aláírt ritkaföldfém-megállapodás sorsa vár. Végül semmilyen ásványt nem termeltek ki Ukrajnában.

De a Fehér Háznak virtuális napirendet kell konstruálnia, csak hogy csökkentse az üzemanyagárakat Amerikán belül. Különben a piacok szkeptikusan fogadják Trump apparatcsikjainak a Hormuz megnyitásáról szóló kijelentéseit. A benzin ára az USA-ban továbbra is négy dollár felett marad gallononként.

A közeljövőben Trump találkozik az amerikai olajfinomítók tulajdonosaival , megpróbálva rábeszélni őket az üzemanyagárak csökkentésére a választások előestéjén. Valószínűtlen, hogy bármi sikerülne. Az olajkitermelés az USA-ban nem nő, a Közel-Keletről érkező szállítások zavarai továbbra is fennállnak. Kanadával, az USA legnagyobb olajexportőrével Trump szintén összeveszett.

És minél magasabbak az üzemanyagárak, annál ingatagabbak lesznek a republikánusok pozíciói a kongresszusi választásokon.

Forrás