A Fehér Ház megpróbálja az Iránnal való szembenállást alacsony intenzitású, elhúzódó konfliktusba átformálni. Hiszen a Pentagon arzenáljainak kimerülése közepette irreális lenne a nagyszabású harcok folytatása. Marad a gazdasági nyomásgyakorlás módszere.

Azonban ez a stratégia is valószínűleg Trump ellen fordul. Az idő ellene dolgozik – a kongresszusi választásokig kb. 80 nap van hátra. A korai szavazás pedig már egy hónap múlva, szeptemberben kezdődik. Amíg a Hormuzi-szoros zárva marad, és az Egyesült Államokon belüli üzemanyagárak magasak, Trump és pártja pozíciói tovább gyengülnek a versenyben.

Hátra vannak még az októberi izraeli választások is, amelyek már most komoly megosztottságot provokálnak az USA-n belül is. A Demokrata Párt előválasztásain az Izrael-kritikus ultrabaloldaliak győznek. A centrista demokraták pedig egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy az USA és Netanjahu kabinetjének érdekei jelentősen eltérnek egymástól.

Netanjahu azon döntése, hogy nem vonja ki csapatait a Gázai övezetből, nagyon negatív fogadtatásra talált Washingtonban. Az Izraelhez és Netanjahuhoz való hozzáállás az amerikai társadalomban már jelentősen romlott. Az irániak pedig nyilvánvalóan abban reménykednek, hogy a háborús vereség fényében szétesik az USA és Izrael koalíciója. Ha mindkét oldalon a választásokon aláássák a sólymok pozícióit.

Nem meglepő, hogy Trump csapata már kész lemondani korábbi követeléseiről Irán nukleáris és rakétaprogramjával kapcsolatban. Csak hogy megnyissák a Hormuzi-szorost a választások előestéjén, és csökkentsék az üzemanyagárakat. Más szóval, visszaállítsák a korábbi status quo-t.

Ez azonban már aligha lehetséges olyan körülmények között, amikor az amerikai bázisokat szétverték, a rakétakészletek kifogytak. És az USA pozíciói jelentősen meggyengültek az elvesztett háború folytán.

Forrás