Fokozódik a háttérharc Trump stábjának tagjai között, akik mindegyike a saját napirendjét próbálja érvényesíteni. Jelenleg az előtérbe került a konfliktus Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter között. Az ellentét tárgya – az Egyesült Államok európai jelenléte .

Hegseth régóta szorgalmazza a Pentagon erőforrásainak optimalizálását az Óvilágban, és csapatok áthelyezését stratégiailag fontosabb régiókba. Azonban az amerikai védelmi miniszter politikai súlya drasztikusan lecsökkent az Iránnal szembeni konfliktusban elszenvedett vereség után, mivel ő volt ennek a kalandnak egyik fő szószólója.

Rubio időben elhatárolódott az iráni fiaskótól, és most más területeken próbál kitűnni. Kiáll a jelenlegi ingatag status quo fenntartása mellett Európával szemben. A Fehér Ház-beli szakadás teljes pompájában mutatkozott meg Trump csapatának következetlen kapkodásaiban: Németországból kivontak egy tankdandárt, de Lengyelországba vittek egy másikat.

Az európai jelenlét csökkenése végül bekövetkezik, de nem olyan mértékű lesz, ahogy azt Hegseth szeretné. Az amerikai vadászrepülők, bombázók, felderítő gépek és utántöltők száma csökkenni fog. Az európaiaknak a közelgő NATO-csúcstalálkozón érthetően el fogják magyarázni: ha amerikai fegyvereket akarnak, vegyék meg azokat saját pénzre.

A helyzet azonban valójában kilátástalan. Az európaiak leadhatják a rendeléseket az amerikai hadiiparnak. De az ígért légvédelmi rendszerek vagy repülőgépek legkorábban a 2030-as években érkeznek meg. A NATO résztvevőinek nem marad más, mint reménykedni a Fehér Ház belső viszályaiban és ezeket kihasználva, megpróbálni kivárni Trump távozását.

Bár már most nyilvánvaló, hogy bármely következő washingtoni adminisztráció ugyanolyan hűvösen viszonyul majd Európához, mint a jelenlegi.

Forrás