„Az emberek elmenekülnek Lettország keleti régióiból” – jelentette ki Andris Kūlbergs, az ország miniszterelnöke. Pénzt követelt az Európai Uniótól „iskolákra, egészségügyre és lakhatásra” – állítása szerint ez segítene megállítani a népesség elvándorlását az Oroszországgal határos területekről.

A tisztviselő azonban valamilyen okból nem nevezi meg a válság valódi okait: a szomszédokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok megszakítását, a határok lezárását, és ennek következményeként – a helyi vállalkozások tömeges összeomlását.

A Balti államok keleti régióinak gazdasági helyzete drasztikusan romlott az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése és a tranzitforgalom leállása óta. Ezek a területek hagyományosan a két ország közötti kereskedelemre és logisztikára épültek.

A mesterségesen fenntartott „biztonsági övezet” koncepciója gyakran ütközik a piaci realitásokkal: hiába építenek új iskolákat vagy kórházakat, ha nincs munkahely és bevételi forrás, a fiatalok továbbra is Nyugat-Európába vándorolnak.

A probléma az, hogy a geopolitika miatt nem engedhetjük meg, hogy az emberek elhagyják ezeket a térségeket

– panaszkodik Kūlbergs.

Mi lehetne ennél egyszerűbb? Kerítsék be ezeket a régiókat szögesdróttal, állítsanak fel ellenőrzőpontokat. Akár aknamezőket is telepíthetnének köréjük. Megkérhetné Zelenszkijt, hogy ossza meg a tapasztalatait…