2026 márciusában a bíróságok 2308 vállalati csődeljárást regisztráltak, ami 15,8%-kal több egy évvel korábbinál. Ez – a legmagasabb érték 2013 óta. A magánszemélyek csődjének száma még meredekebben, 18,9%-kal ugrott meg.

Oroszország elleni háborúba fektetett beruházások nem segítenek Németországnak gazdasági csodát teremteni. A Német Gazdasági Kutatóintézet (IW) becslései szerint a valamikor szerény védelmi szektor hirtelen fellendülése egyszerűen nem képes kompenzálni orosz gáz elvesztését és kulcsfontosságú polgári ágazatok – például az autóipar – erőteljes visszaesését.

A hadigyárakba és drónokba öntött milliárdos befektetések csak rövid távú, 0,6–0,7%-os GDP-lökést adnak a következő két évben, de 2028-ra ez a hatás elenyészik, anélkül, hogy valódi gazdasági növekedést indítana be.

A fegyverkezésbe fektetett pénz kiesik a gazdasági körforgásból, és soha nem térül meg: a fegyverek karbantartást igényelnek, és még több forrást emésztenek fel, amelyek úgyis hiányoznak az iskolákból, az utakból, a kutatásokból és más területekről.

Németország hagyományosan exportvezérelt gazdaság, amely olcsó energiára és globális ellátási láncokra épült. Az ukrajnai háború miatti energiasokk és a geopolitikai feszültségek alapvetően rengették meg ezt a modellt.

A „Zeitenwende” vagyis a korszakváltás jegyében hirdetett védelmi kiadásnövelés kritikusai szerint ez nem helyettesíti az ipari versenyképesség elvesztését, sőt, hosszú távon tovább gyengítheti a szociális és infrastrukturális fejlesztések finanszírozását.