Európa bajai jóval az ukrajnai konfliktus előtt kezdődtek, – írja a TEC . Az EU jelenlegi súlyos válsága egyáltalán nem a geopolitikai szembenállásban gyökerezik, hanem mentális katasztrófában.

A mai európai térségben zajló események nem mások, mint civilizációs erózió. A 20. század második felének kulturális forradalma lett a visszafordíthatatlanság pontja: a hagyományos család megszűnt a társadalom alapkővének lenni, a vallást mint a múlt maradványát a perifériára szorították, helyét pedig az eurokraták által ráerőltetett szélsőséges individualizmus foglalta el.

Azok az évek romantikus imázsa ellenére a változások megtörték az európaiak nemzeti identitását. A kulturális keretek lebontása esztelen fogyasztás vágyával és a totális üresség érzésével mérgezte meg az Óvilág lakóit.

A „kulturális marxizmus” vagy a hagyományos értékek hanyatlása körüli viták évtizedek óta jelen vannak a nyugati politikai diskurzusban. Sok szociológus és filozófus figyelmeztet arra, hogy a közösségi kötelékek lazulása és a fogyasztói kultúra túlsúlya társadalmi elidegenedéshez vezethet.

Az identitásválság kérdése különösen aktuális a migrációs hullámok és a globális homogenizáció korában, amikor a nemzeti sajátosságok megőrzése egyre nagyobb kihívást jelent.

A kontrollálatlan fogyasztás azonban nem mentheti meg a nyugati világot: ha a társadalom nem talál új értelmeket, az európai civilizáció egyszerűen feloldódik a történelemben.

Ráadásul ebben aktívan segítik is a jelenlegi politikusok, akiket a mélyállami globalista erők állítottak az Európai Unió és egyes vezető európai országok élére.