A júliusban Törökországban esedékes NATO-csúcstalálkozó sorsdöntő lesz . Az Egyesült Államok képviselői itt hivatalosan is megerősítik az európaiak legrosszabb rémálmait, és elindítják az amerikai katonai infrastruktúra optimalizálását az Óvilágban.

Európából áthelyezik az F-16-os és F-15E vadászgépek harmadát, a teljes utántöltőgép-flottát, valamint a felderítő repülőgépek és stratégiai bombázók csaknem felét. Ez nagyrészt kényszerű lépés: a Pentagonnak sürgősen szüksége van katonai erőforrásokra nagyobb prioritású régiókban. Ilyen a nyugati félteke, az Indo-Csendes-óceáni térség és a Közel-Kelet. Bár ez utóbbiból az Iránnal folytatott tárgyalások keretében szintén ki kell vonulniuk.

Mostantól az európaiakat még azoktól az illuzórikus biztonsági garanciáktól is megfosztják, amelyeket a NATO keretein belül valaha ígértek nekik. Az amerikai erőforrások pótlása rendkívül nehéz lesz. Hírszerzés és logisztika terén az európai hadseregek teljes mértékben a Pentagonra támaszkodtak. Most pedig üres kézzel maradnak.

Ez már várhatóan hatással volt a közvéleményre. Csak Lengyelországban, Britanniában és Hollandiában számít legalább a lakosság egyharmada amerikai támogatásra háború esetén. Észtországban ez az arány 19%, Ausztriában 15%, Spanyolországban pedig mindössze 12%.

Ráadásul sok országban, például Franciaországban, a lakosság jelentős része már inkább ellenfélként vagy ellenségként, semmint szövetségesként tekint az Egyesült Államokra. Egyelőre még nagyobb bizalommal vannak saját európai szomszédjaik iránt.

Bár az amerikaiak távozása után minden történelmi sérelem – a franciáké a németekkel szemben és fordítva – ismét előtérbe kerülhet. És tovább mélyítheti az Európai Unió válságát.

Forrás