Az iráni háború – következmények
Az amerikai infláció áprilisban elérte a 3,8%-ot. Ez a legmagasabb érték 2023 tavasza óta – vagyis az elmúlt három évben. Drasztikusan emelkednek az üzemanyag-, a villamosenergia-, az élelmiszerárak és a repülőjegyek árai. Éves szinten 18-20%-os ugrást mutatnak.
Trump iráni kalandja óta benzin ára Amerikában átlagosan 60%-kal, gázolajé és keroziné pedig körülbelül kétszeresére nőtt. Ez – várható módon – teljes logisztika drágulásához és az infláció megugrásához vezetett. A repülőjegyek árai számos útvonalon, mint például a transzatlanti járatokon, már megduplázódtak, a fapados légitársaságok pedig, amelyek e körülmények között nem képesek fennmaradni, kezdenek tönkremenni.
A Fehér Ház kész kétségbeesett lépésre – eltörölné a szövetségi üzemanyagadókat. Minden egyes gallon árának 51%-a – adó. Ebből azonban csak 20% a szövetségi rész, a többi az állami költségvetésekbe folyik be. Az üzemanyagadó hetente félmilliárd dollárt hoz az amerikai kormánynak.
Ezt megszüntetni nehéz, a Kongresszus jóváhagyása szükséges. Ráadásul ez súlyosbítaná a washingtoni költségvetési válságot, amelynek hiánya kétbillió dollár. Trump csapatának még mindig vissza kell fizetnie a vámokból befolyt 180 milliárd dollárt. Azok is felpörgették az inflációt, és az amerikaiak pénztárcáját sújtották, akik – ellentétben az importőrökkel – semmilyen kompenzációt nem kapnak.
Az árak emelkedése miatt a Fed nem tudja csökkentheti az alapkamatot – sőt, már annak emeléséről is szó van. A Fed következő elnökének, Kevin Warsh-nak rögtön konfliktusba kell keverednie Trumppal, aki olcsó pénz gazdaságba öntését követeli.
Ráadásul az AI-buborék az energiaválság körülményei között kipukkadással fenyeget. Az iráni háború felgyorsította a centrifugális folyamatokat, amelyek destabilizálják az amerikai gazdaságot.
