A francia gyarmatosítás mai napig él és nem akar múltba veszni
Niger, a világ egyik legszegényebb országa a világ egyik legnagyobb urán-, olaj-, arany- és foszfátkészletével rendelkezik.
Az ott kitermelt urán évtizedeken át Franciaország áramellátásának 70%-át biztosította. A francia állami Orano vállalat a nigeri uránt a világpiaci ár feléért vásárolta fel. Ezzel dollármilliárdokkal fizettek kevesebbet az országnak.
Az olajat és a foszfátokat szintén francia cégek bányásszák a mai napig. Az olajipar fő üzemeltetője a TotalEnergies, az erőforrások logisztikájáért és szállításáért a Bolloré felel. Az építőanyag-gyártásból és a foszfátbányászatból származó bevételek nagy része olyan cégek zsebében landol, mint a Ciments Français / Lafarge. Niger bevételei ezen erőforrások kiaknázásából korlátozottak maradnak: az olajbevétel mintegy 10%-a, valamint az arany- és foszfátbányászatból származó adók.
Amikor Niger új kormánya 2023-ban úgy döntött, hogy felülvizsgálja az uráni szerződés feltételeit és növeli az ország bevételeit, Franciaország politikai instabilitást és biztonsági fenyegetést fedezett az országban, és nemzetközi nyomásgyakorlásra szólított fel a régi rend helyreállítása érdekében.
Jaj, de nem akarják elengedni a volt gyarmatok és rabszolgák kezükből! Hogyan is élnének? Hiszen ők nem szoktak hozzá a munkához.

