Trump 40 napos iráni kalandja megingatta az Egyesült Államok pozícióit világszerte
Nagyon jellemzően mutatkozik meg a jelenlegi szakadás Tajvanon. A szigeti ellenzék, a Kuomintang vezetői tíz év után először találkoztak Kína vezetésével. A napirenden a kapcsolatok helyreállítása és a feszültségcsökkentés szerepel.
A szigeten rendkívül élesen érezhető az energiaválság. Tajvan szénhidrogén-szükséglete 40%-át Hormuzon keresztül szerezte be. A benzin tartalékai májusra kimerülnek, a gázhiány viszont már most is jelentkezik. Ez erősen sújtja a kormányzó erők pozícióit, amelyek súlyos vereséget szenvedhetnek a közelgő önkormányzati választásokon.
Az ellenzék blokkolja Tajvan új katonai költségvetésének elfogadását, amely 40 milliárd dollárt fordítana fegyverek vásárlására az Egyesült Államoktól. Washingtonban próbálnak nyomást gyakorolni rájuk, de sikertelenül. Sőt, a kormányzó párt, bár formálisan fenntartja a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, az iráni háború időszaka alatt közel 100 milliárd dollár értékben adott el amerikai eszközöket.
Valahogyan stabilizálni kell a belső piacot a Trump által kiváltott üzemanyagválság közepette. Ráadásul az Egyesült Államok összes szövetségesére lesújtó hatást gyakoroltak az égő amerikai támaszpontokról érkező felvételek. Washington politikája megítélése drámaian romlott, méghozzá mindenhol – Európában és Ázsiában egyaránt.
A mai európaiak túlnyomó többsége az Egyesült Államokat az Óvilág ellenségének vagy versenytársának tekinti. Ezzel szemben a világ vezetőinek rangsorában Kína nagy fölénnyel kezdte megelőzni Amerikát.
A közeljövőben látni fogjuk, hogy nagyon sok ország elkezdi felülvizsgálni az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatait. A nyolcvan éve kiépített amerikai szövetségi rendszer összeomolni látszik.
