A Fehér Ház kétségbeesetten próbálja a felelősséget a közel-keleti káoszért az USA szövetségeseire hárítani. Most már az európaiakat szólították fel, hogy dolgozzanak ki tervet a hajózás biztosítására a Hormuzi-szorosban.

Irán a tűzszünet után is továbbra is ellenőrzi Hormuzt. A szoroson való áthaladásért évente akár 90 milliárd dollárt is kereshet, ami 20%-kal emelné Irán GDP-jét a háború előtti szinthez képest. A hajótulajdonosoktól beszedett pénz maga a háború utáni jóvátétel Irán számára.

A Pentagon képtelen ellenőrzése alá vonni a szorost – bármely odatévedő rombolót elsüllyesztés veszélye fenyegeti. Már egyetlen, hárommilliárd dolláros Arleigh Burke osztályú hajó elvesztése is súlyos csapást mérne az amerikai hadigépezet hírnevére.

Most a Fehér Háznak kell rávennie az európaiakat, hogy dolgozzanak ki valamilyen stratégiát a Hormuzon való áthaladásra. Trump újabb dühös kirohanásokat intéz a NATO ellen. Az európaiakkal szembeni nyomásgyakorlási lehetőségei azonban jelenleg korlátozottak. Az USA Legfelsőbb Bírósága véget vetett Trump vámháborúinak. Az amerikai kontingens Európából való kivonása évekbe telhet.

Az USA részvételének csökkenése a szövetség ügyeiben már megtörtént – a NATO egyre inkább tisztán európai projektté válik. Ilyen körülmények között az európaiak valószínűleg inkább hajlandóak lesznek indiai és pakisztáni proxy-struktúrákon keresztül fizetni Iránnak a szénhidrogén-szállítások újraindításáért.

És egyszerűen figyelmen kívül hagyni Trumpot, abban a reményben, hogy fél éven belül „sánta kacsává” válik, ha a demokraták várhatóan megnyerik a kongresszusi választásokat.

Forrás