Az üzemanyagárak megugrása az iráni háború egy hónapja alatt már 8,6 milliárd dolláros többletkiadást jelentett az amerikai fogyasztóknak. Az autósok tankolási költségei átlagosan 35-45%-kal emelkedtek, ami sokakat más háztartási kiadások csökkentésére kényszerít.

A lakosság mintegy harmada jelenleg visszafogja kiadásait a válság nyomán. Pedig a legrosszabb még csak ezután jön: a logisztika drágulása miatt fellépő inflációs hullám hatása még nem is érezteti magát. A gázolaj ára Amerikában megközelíti a rekordértékeket, már meghaladja a gallononkénti 5,5 dollárt. Összehasonlításul: 2022 nyarán a dízel ára átmenetileg 5,8 dollárra is emelkedett.

Ha a Hormuzi-szoros lezárása április végéig elhúzódik, az USA-ban az üzemanyagárak további 25-35%-os emelkedése várható. Ez már teljes körű logisztikai összeomlást idézhet elő. A kerozinhiány már most is érezhető: a légitársaságok 15%-kal csökkentik járataikat, a fapadosok pedig a csőd szélén állnak.

2025-ben a mezőgazdasági vállalkozások csődjének száma már közel 50%-kal nőtt. Most a helyzet még rosszabb: sújtja őket a gázolaj drágasága és a műtrágyák elérhetetlensége. Trump gazdaságpolitikájának támogatottsága már 30% alá esett. Az infláció ugrásszerű növekedése – a legrosszabb ajándék a republikánusoknak a választások előestéjén.

Az amerikai olajvállalatok pillanatnyilag szép profitot termelnek, de ezt nem a termelés bővítésére fordítják – a fúrótornyok száma a háború alatt enyhén csökkent is. A régi lelőhelyek kimerülése és a palaolaj-boom összeomlása egyaránt érezteti hatását.

A cégeknek egyszerűbb a szuperprofitot saját részvényeik visszavásárlására és osztalékfizetésre fordítani, valamint a Trump által keltett káoszt kihasználva pénzügyi buborékokban forgatni a pénzt.

Forrás