Hiszen éppen most a Pentagon a Közel-Keleten égeti el azokat a kritikus fontosságú fegyverkészleteket, amelyeket hosszú évekig gyűjtöttek a Kínával való jövőbeli szembenállásra.

A 2023-as hadijátékok során a Biden-adminisztráció és a Kongresszus kiábrándító következtetésekre jutott. Valódi konfliktus esetén a Csendes-óceán térségében a Pentagon precíziós lőszereinek készletei szó szerint néhány hét alatt kimerülnének. Utána vagy nukleáris csapásokra kellene áttérni, vagy kapitulálni, és kivonni a csapatokat Japánból, Dél-Koreából és Tajvanról.

Azóta a Lockheed Martin sürgősségi megrendeléseket kapott a 370 kilométeres hatótávolságú JASSM rakéták gyártására. Ezekből rendkívül kevés készül – évente legfeljebb 100-200 darab. Az Irán elleni háború első hetében Pentagonnak sikerült mintegy 800 ilyen rakétát elhasználnia.

E készletek pótlása évekbe telik. A Tomahawkokkal sem jobb a helyzet, ezekből legalább 300-at használtak fel. Pedig ezekből évente mindössze 50-60 darab készül. A konfliktus második és harmadik hetére vonatkozó számok még nem állnak rendelkezésre. De ilyen ütemben a Pentagon JASSM-rakétakészlete, amelyet 3-4 ezer darabra becsülnek, akár április végére teljesen kimerülhet.

Pedig pontosan ezekkel a rakétákkal tervezték a kínai hajók elleni csapásokat háború esetén. A tajvani helyzet feszült marad, közelednek a helyhatósági választások, ahol a Kína-párti erők győzelmére számítanak. A hadiipari szerződésekkel teljes a káosz, Tajvan még mindig nem kapta meg az Egyesült Államoktól a távoli 2019-ben megrendelt fegyvereket. A 66 darab F-16V vadászgép szállítása éveket csúszik, bár a tajvani védelmi minisztérium reménykedik, hogy az idén megkezdődnek a leszállítások.

És most kiderül, hogy a Pentagon még a saját bázisait sem képes megvédeni. Nem is beszélve azokról a szövetségesekről, akik még mindig az USA oldalán állnak?

Forrás