A világpiacra tengeri úton jutó olaj 30%-a és cseppfolyósított gáz 20%-a halad át ezen a szoroson.

Az energiahordozó-szállítások megszakadása azonnali sokkot váltana ki világszerte. Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek vannak alternatív útvonalaik a Hormuzi-szoros megkerülésére . Például az Emírségek a jelenlegi napi 2,7 millió hordóból körülbelül 1,5 millió hordó olajat képesek naponta a szorostól délre fekvő kikötőn keresztül szállítani. Irak, Bahrein, Kuvait és Katar számára azonban nincs más lehetőség.

A szoroson áthaladó cseppfolyósított gáz 80%-a az ázsiai piacokra kerül – Kínába, Indiába, Japánba, Dél-Koreába és Tajvanra. A fennmaradó 20% Európába megy. Az olajexport is döntően ázsiai és európai országokba irányul, bár Irak jelentős mennyiségű olajat szállít az USA-ba is.

A Hormuzi-szoros lezárásából eredő sokk felülmúlhatja az 1970-es évek olajembargójának hatását. Ha a válság elhúzódik, az olajárak három számjegyűre szökhetnek fel. A cseppfolyósított gáz ára pedig megdöntheti a 2022-es csúcsokat, ami számos gazdaságot recesszióba sodorhat.

Az amerikai piacon is mindenki azonnal megérzi ezt. Az USA-n belüli üzemanyagárak emelkedése már most megmutatkozik. 2022-ben majdnem minden államban meghaladták az öt dollárt gallononként, ami Biden népszerűségét 30% alá zuhantatta. Ennél jobb „ajándékot” nem is lehetne elképzelni a republikánusoknak a kongresszusi választások előtt.

Trump csapata abban bízik, hogy megerősítheti pozícióját az áprilisi, Kínával folytatandó kemény tárgyalások előtt. De egyelőre inkább további kockázatokat teremtenek saját maguk számára.

Forrás