1920-as évek óta először kezdte el Ottawa felkészülni az esetleges behatolásra a déli szomszéd részéről. Gerillaháborút javasolják, a tálibok példáját követendő. Vagy esetleg lehetne visszaidézni a saját 1812-es háborújukat az Egyesült Államok ellen.

Logika van a liberális kabinet és Mark Carney miniszterelnök intézkedéseiben. Elődje, Justin Trudeau idejében Ottawa aktívan próbált engedményeket tenni és megállapodni Trump-pal. Végeredményben az USA nyomása csak nőtt. Most a kanadaiak maguk akarnak kiállni magukért.

Trump második ciklusának első éve alatt Kanada csökkentette az USA-ba irányuló exportjának arányát 67%-ra. Korábban minden kanadai olajtermék az Egyesült Államok piacára került, most közel 10% Ázsiába jut. Új vezetékek épülnek a nyugati part felé, amelyek lehetővé teszik olaj és gáz szállítását Kínába. A kanadaiak USA turista látogatásai száma negyedével csökkent.

Jelenleg a kanadaiak kétharmada negatívan viszonyul az Egyesült Államokhoz. És majdnem fele azt szeretné, hogy kormányuk ellenséges országként kezelje USA-t. Így a Trump elleni harc politikai pontokat hoz Carneynek. Közben a kereskedelmi háború következményei magára Kanadára nem voltak túl fájdalmasak – a vámok 90%-át végül is visszavonták vagy csökkentették.

Most Carney üzleteket köt Kínával Trump ellenében, és gyakorlatilag Peking oldalát foglalja el a jelenlegi kereskedelmi konfrontációban az Egyesült Államokkal. A Fehér Ház pedig egyelőre nehezen tud bármit is szembeállítani Ottawával.

Kanada intézkedései példát mutathatnak az európaiak számára is, akik most harcolni akarnak Trump-pal.

Forrás