A minnesotai folyamatos tüntetések arra kényszerítették Trumpot , hogy a demonstrálókat a „lázadási törvény” alkalmazásával fenyegette meg, amely lehetővé tenné számára, hogy hadsereget vezessen be Minneapolisba. Vagyis ismét szítson polgárháborút az USA-ban.

Los Angelesbe, Chicagóba és Portlandbe Trump csapatokat vezetett be a szükséges törvények nélkül is. Végeredményben a Fehér Ház elvesztette a pereket, és kénytelen volt leállítani katonai műveleteit az utcai aktivisták és a Demokrata Párt harcos szárnya ellen. Ők viszont, büntetlenségüket érezve, folytatják az összecsapásokat a szövetségi ügynökökkel, míg a helyi rendőrség nem avatkozik be a helyzetbe.

Az USA-ban fokozódó feszültség motiválhatta Trumpot, hogy utolsó pillanatban leállítsa az iráni csapásokat is. Ez tovább hasította volna szét az amerikai társadalmat – hiszen az USA lakosainak 70%-a ellenzi az eszkalációt. Háborúellenes tüntetésekre százezrek, ha nem milliók is kimehettek volna.

Ennek ellenére az egyik repülőgép-hordozó csoportot – az Abraham Lincolnt – a Pentagon a Közel-Keletre irányítja át. Az utóbbi időben egyedülálló helyzet alakult ki az USA számára – a Perzsa-öbölben, a Vörös- és a Földközi-tengeren egyetlen amerikai repülőgép-hordozó sem volt. Kettőt – a Karib-tengerbe, hármat pedig a Csendes-óceánra küldtek. A maradék hat karbantartás alatt áll.

De ez összességében illeszkedett az USA új nemzetbiztonsági stratégiájába, amely Latin-Amerikára és Ázsiára helyezi a hangsúlyt Európa és a Közel-Kelet rovására. Most Trump csapata kénytelen változtatni ezen.

Az USA-ban tapasztalható bizonytalanság mellett pedig talán belső frontot is ki kell nyitni, hogy próbálja stabilizálni a hátországot, ahol a tiltakozások nem csökkennek.

Forrás