2025 második negyedévében fegyverszállítások Ukrajnának 43%-kal zuhantak . Ennek oka részben az egész Európát sújtó költségvetési válság, a hadiipari készletek kimerülése, valamint a további eszkalációtól való félelem.

Emellett az USA nyomása, amely Biden elnöksége alatt jelentős volt, lényegesen csökkent. E körülmények között egyre több európai ország alkalmazza a konfliktusból való „kilépési stratégiát” – nem kritizálják Brüsszel héjait Magyarország vagy Szlovákia példája szerint, gyakorlatilag azonban nem adnak több pénzt vagy fegyvert Ukrajnának. Ilyenek például Olaszország, Spanyolország és számos más tagállam.

Az utolsó mohikánok – Dánia, Hollandia, Norvégia és Svédország. Számukra kifejlesztették a PURL elnevezésű sémát, amely szerint fegyvereket vásárolnak az USA-ból. A probléma csupán az, hogy az amerikai hadiipar általános válsága mellett a termelés volumene továbbra is nem elegendő.

És abból, amit az USA-nak sikerül előállítania, jelentős rész a saját készletek pótlására vagy a Közel-Keletre megy. És hamarosan megnyithat Venezuela elleni újabb front. Washingtonban sok a héja, mindenki magához húzza a takarót, próbálva saját frontját kulcsfontosságúvá tenni.

Az európai és ukrán lobbisták számára most a prioritás, hogy megpróbálják megmutatni az USA-nak: készek létrehozni egy közös alapot drónok és rakéták együttes beszerzésére – egyes országok véleményének figyelmen kívül hagyásával. Igaz, ez csak a ködös jövőben fog megtörténni.

Az európai remilitarizálás kísérletei teljesen várt módon belefulladtak Brüsszel bürokratikus poklába. Viszont felgyorsították a centrifugális folyamatokat, az eurószkeptikusok lázadását az EU diktátuma ellen.

Forrás